vissza | nyomtatás

Pejsli (Szalontüdő, tüdő nélkül)

Gyerekkoromban sokszor készített pejslit a Mama. Sokan idegenkednek ettől az ételtől, de nekem az egyik kedvencem. Igaz a tüdőt kihagyom, mert nem hogy nem eszem meg, látni sem jó érzés. Viszont a nyelvet és szívet imádom. Kevés kalóriát tartalmaznak (mert tiszta izom mindkettő). Szoktam főzni csakúgy, kenyér nélkül nagyon finom és laktató.

Hogyan is készül a pejsli zsemlegombóccal:

2 db nyelvet és 2 db szívet vízben megfőzőm (általában kuktában) sóval, borssal és babérlevéllel ízesítem a vizet. Közben egy nagy fej hagymát olajon megdinsztelek, pirospaprikával megszórók. Mikor elkészültek a húsok, a nyelvet megpucolom, a szívből kivágom a nagyobb ereket és vékonyan felcsíkozom  mindkettőt. A dinsztelt hagymára teszem, felöntöm a főzőlé egy részével, attól függ, mennyi "mártást" szeretnénk a végén. Ezután 3 dl tejföllel és 1 evőkanál liszttel behabarom.

Zsemlegombóchoz, személyenként 1 db zsemlét kockára vágok, megpirítom, fél deci tejjel leöntöm, fél tojással, 1 dkg zsírral és annyi liszttel összekeverem, hogy lágy tészta állagú legyen. Ezután sós, forrásban lévő vízben kifőzöm.